2015. október 15., csütörtök

3.rész


Sziasztok babák!:)
Meg is hoztam az új részt.
Nagyon nagyon jól esne, nekünk ha megjegyjést írnátok, a részek alá.
Kíváncsiak vagyunk, a vélemélyitekre, hisz nem magunknak írunk.;)
Jó ólvasást. <3
Xxx.Gina


Zayn Malik:
Néztem, a harmattól csillogó háját, s önkéntelenül elmosolyodtam, azon az emléken mikor, szerelmet vallott nekem. Egy héttel azután történt minden, miután szerelmet vallottam neki, ő pedig rám vágta az ajtót, azzal a szöveggel "Hagyj Zayn, úgy is tudom, hogy csak vicc az egész". Összetörtem, de bekellet látnom, ha nem kellek neki, akkor nem kellek, és keresnem kell valakit, akivel elfeledhetem Niallt. Kedvenc báromban ültem, a kedvenc pincérnőmmel, gusztustalanul enyelegve. Hogy én mióta lettem ilyen...? Akkor mikor a barátnőm, 3 éve meghalt. Alapból rossz fiú imidzsem volt, de abban az időben, felvettem a tipikus "leszarom ki mit gondol" dolgot. Így visszagondolva, nem is volt ez olyan nagy hiba, mivel ha nem megyek bele abba a hatalmas nagy, Bradfordi drog ügybe, nem találkoztam volna a Szöszivel. Apropó Szöszi! Szóval ott ültem Mirandaval, (aki mára az egyik legfontosabb személy az életemben.) s készültem elmélyíteni a farkamat, feszes kis seggében, mikor megláttam egy szőke fejet felbukkanni, a látóteremben. Úgy álltam fel, és pattintottam le magamról Mirit, hogy szegény lány épp csak megtudott kapaszkodni, a bárpult szélében. Oda szaladtam életem értelméhez, várva valami reakciót, amit meg is kaptam. Ajkait olyan finoman, mégis érzékien tapasztotta az enyémre. Még a lábaim is beleremegtek. 
 -"Szeretlek."- suttogta ajkaimra. Azóta már eltelt másfél év. Én elkezdtem Harrynél dolgozni, Ő meg Louisnál. Tudtuk mire vállalkozunk, azt viszont legvadabb álmainkba sem gondoltuk volna, hogy majd pont egymás megölésére, kérnek fel minket. Nagyot sóhajtottam, s a csillagokat pásztázó, Ni felé fordultam. 
 - Holnap beszélek Mirivel......-mondtam, viszonylag halkan, mivel tudom mennyire nem kedveli Mirit.. 
 -Minek? -az ellenszenv tisztán kicsengett, hangjából. 
 -Tudom, régebben nagyon utáltad, viszont nekem még mindig olyan mintha a nővérem lenne. Ella eltűnése, és Lilien halála óta a legfontosabb nő, az életemben, és beszélek vele, hogy legyen óvatosabb. - elmosolyodtam. Sajnos ez nem örömmosoly volt, sokkal inkább keserűmosoly. Hiányzik a húgom Ella, de ezt a döntést saját maga, hozta meg. 
 -Hé! - pattant fel, s helyezte magát ülő pozícióba.- Ne csinálj úgy, mintha már kicsit is kedvelném, mert kurvára nem! Elviselem, mert neked fontos! - tette karba a kezét. 
Úgy nézett ki mint egy durcás óvodás, aki nem kapott csokit. Nagyon szeretem. Nincs mentség, kibaszottul fülig bele zúgtam, ebbe a kis makacs, felelőtlen, kekec, Szőkébe.
  - Rendben. Te is, elakarsz velem jönni holnap? Akkor megnyugszik, a kicsi lelked? - kezemet a, combjára simítottam, és figyeltem, a reakcióját. 
 - Nem kell! Bízok benned, egyedül benne nem, azon viszont az Atya Úristen se tud segíteni. - enyült meg, gyönyörű vonása. 
 -Mondjuk, van egy ötletem amivel hasznossá tehetnéd magad. -mondtam inkább magamnak, mintsem neki. Tudtam, nem a legjobb ötletem, viszont most nincs más. 
 -Tényleg és mi az? - húzogatta perverzmosollyal, a szemöldökét.
 -Nem az amire gondolsz! -nevettem.-Szóval, gondolkodtam ezen a "meglopjuk a főnökünket" dolgon, és arra jutottam....- gondolkodtam, hogy tudnám, ezt jól megfogalmazni.-Szóval, bemész holnap Louishoz, egy kicsit szétnézel az irodájában. Megnézed milyen országban van barátságban, s értelem szerűen oda nem mehetünk. Azt is meg kell nézned, kikkel, és milyen nagyságú üzletet kötött. Sajnos, vagy nem, de Skóciába vannak Harrynek kapcsolatai. Így oda sem mehetünk. -dráltam le egy szusszal, az egész tervemet.
  - Rendben, azt azért ugye tudod, kemény dologba kezdtünk bele? -jelent meg hírtelen az a, Horan féle idegességet jelentő ér, a homlokán. A kérdésére, csak egy mosollyal válaszoltam. Nem is kellet több, már ettől megértettük egymást. 
 -Bemegyünk? -álltam fel, s nyújtottam neki a kezem, hogy felhúzhassam. 
 -De. – fogadta el a kezem, majd együtt, kézen fogva indultunk vissza a házba. Reggel, korán kipattantak a szemeim. Ránéztem a mellettem békésen, alvó Szösszencsre. Majd megszakadt a szívem, mivel kurvára nem akartam itt hagyni. A hívogatóan szétnyitott száját, azt a formás segget, egyszerűn a lényét, s az összes testrészét. Oda sétáltam a szekrényhez, és kirántottam egy fekete, térdénél kiszaggatott nadrágot, meg egy fekete felsőt. Belebújtam a bakancsomba, majd hagytam egy cetlit az éjjeli szekrényen Niallnak. Kinyitottam a szoba ajtót, kiléptem rajta majd becsuktam. Lekocogtam a lépcsőn, a konyhapultról felkaptam a kocsikulcsot, s kiléptem a bejárati ajtón. A friss levegő, rendesen orrba csapott. Még a levegő pára tartalma is nagyobb volt, mint úgy általában. Bepattantam az autóba, a zsebemből kivettem egy száll cigit, meggyújtottam, és padlógázzal indultam, a legjobb barátom bárjába. Igaz ez esetben, nem fiúról van szó, de én Mirit  csak egyszer tekintettem lánynak, amúgy olyan számomra mint egy fiú. Erről nagy részben ő tehet. Soha nem volt az a pláza cica típusú lány. Piros festett haj, bakancs, orrpircing, pár tetoválás, és egy kibaszottul éles gondolkodás, mondjuk a logikájával sincsen nagy baj.
Fél óra autókázás után, lekanyarodtam egy eléggé kihalt utcára. Leparkoltam egy sikátor ellőtt. Kipattantam a kocsiból, négyszer ellenőriztem, rendesen bezártam-e, és a bár felé vettem az irányt. A bár előtt van egy kis lépcső, amin megláttam a barátnőmet üldögélni. 
 -Szia Miri. -kiáltottam oda, szándékosan a szívinfarktust ráhozva. -Baszodj meg Malik. - pattant fel, hogy átszelhesse a köztünk lévő távolságot. 
 - Ettől azért, kedvesebb fogadtatást vártam. -vontam ölelésembe. -Mi járatban erre? -mosolyodott el.
  -Baj van.....-kezdtem bele, s gyorsan eldaráltam, mi is a szitu, na meg a tervembe is beavattam. - Basszus, ez szörnyű! -kapott a szája elé. -Tudok valamibe segíteni? - kérdezte.  
 -Első sorban vigyázol magadra, mert ha mi lelépünk a pénzzel, hidd el téged is keresni fognak. -mondtam, mire ő csak bólintott. -Ami azt illeti van még itt valami... Kellene pár fegyver..- húztam el a számat. 
 -Rendben! Megkapod őket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése